Tisztelt Hölgyem/Uram!
Először is szeretném leszögezni, hogy én, mint fogtechnikus nem találkozom a páciensekkel, csak az orvosokkal. Az orvos által kapott mintára dolgozom! Ebből következik, hogy én nem tudok tájékoztatást adni egyes árakról, nem tudom megmondani, hogy milyen készülékre van szükség stb. Ennek tudatában kérem, hogy ha Ön úgy gondolja, hogy Önnek vagy gyermekének szüksége lehet fogszabályozóra, akkor keressen fel egy fogszabályozó szakorvost! Megértését köszönöm!
A Fogszabályozásról:
A fogszabályozó kezelés a szabálytalan fogazat helyreállítására törekszik, de az esztétikai szempontok mellet sok esetben segíti a beszédkészség (fonetika) és a helyes harapás (okklúzió) helyreállítását is. Mindezek felett az ideális helyzetben lévő fogakat jobban lehet tisztítani és az íny egyes részeihez is jobban hozzáférhetünk, ezért a fogszabályozás a szájhigiéniát is tökéletesebbé teheti, amivel elkereülhetjük a fogszúvasodást és a lepedékképződést. Ahogy fent már említettem, a kezelés szükségességét fogszabályozó szakorvos dönti el megfelelő vizsgálatok alapján.
Mikor kell fogszabályozó?
A fogszabályozásra a legkedvezőbb időszak általában a serdülőkor, kb 10-15 éves kor között, de a lényeg, hogy akkor érhetünk el a leggyorsabban eredményt, amikor az állcsontok még növekednek. Ám vannak olyan fogszabályozók, amiket kimondottan gyermekkorban használunk, ez kb. a 6-9 éves kor közti időszak. Ugyanakkor a fogszabályozó kezelés, általában fix készülékek (kivéve a láthatatlan fogszabályozót) alkalmazásával minden korosztálynál lehetséges.
Legáltalánosabb fogszabályozó kezelések:
Ide tartoznak a rögzített és kivehető fogszabályozók. A rögzítettnél általában a jól ismert eljárást alkalmazzuk, amikor is a fogakra fém zárakat (brackettek) ragaszt a fogorvos, melyekben a drót fut. Ez esztétikailag nem a legszebb és legjobb megoldás, de a funkcióját tökéletesen ellátja és ez a legolcsóbb. Természetesen a zárakat készítik már műanyagból és kerámiából is, tehát lehet kérni fehér és színes vagy átlátszóbb zárakat is, így csak a drót látszik.
A kivehető készülékek közül a leggyakrabban használtak az egyszerű retenciós lemez vagy passzív lemez és az egy vagy több tágítócsavaros ún. aktív lemezek. Ezeket konyhanyelven éjszakai fogszabályozóknak is hívjuk, mert ezeket nem kell egésznap hordani, elég, ha a páciens estefele felrakja és reggel pedig kiveszi.
Nem általános fogszabályozók:
Rögzített készülékeknél sokan ismerhetik azt a megoldást, hogy a fogak belső, száj felöli (linguális/palatinális) felületére ragasztják fel a speciális zárakat, amelyben a drót fut, így nem látszik a fogszabályozó. Viszont ennek a viselése sokkal fájdalmasabb és erőltetőbb, mint egy hagyományos készüléké. Az erő kifejtése sokkal agresszívabban hat a fogakra és, ha nincs megfelelő utókezelés, akkor a fogak könnyebben visszavándorolhatnak az eredeti helyükre.
Kivehetőknél léteznek azok a készülékek (Hansa készülék, aktivátor stb.), melyeket akkor használunk, ha a páciens állkapcsa van rossz helyzetben, tehát túl előre vagy hátra harap az illető. Ezeket a készülékeket serdülőkorban használjuk, hisz ekkor a leghatékonyabbak. A fogszabályozó segítségével az állkapcsot ideális helyzetbe lehet hozni, mert az állkapocscsont és az izmok még növekedő félben vannak.
Kivehető készülékekehez tartozik még az úgynevezett láthatatlan fogszabályozó, amely nem is olyan rég jött "divatba". Ez egy hatékony és esztétikailag tökéletes fogszabályozó. Egy erős és teljesen átlátszó fóliából készül a páciens mintájára, mélyhúzásos technikával. A láthatatlanságon kívül az is brilliánsá teszik, hogy egyáltalán nem zavaró sem munkában sem iskolában és étkezéskor, fogmosáskor stb. ki lehet venni. Itt, a kezelés alatt havonta kell egy újat készíteni, mivel a fogakat kis mértékben lehet csak egy időben mozgatni. A kezelés tarthat 4-5 hónaptól 8-10 hónapig is, esettől függ. Természetesen a szakorvos tudja megmondani, hogy mire is van szükség.
